Uhh, tegnap életem (talán) legnagyobb hülyeségét követtem el. De. felhívott ismerősöm, hogy megcsinálhatja-e a körmöm? (amúgy ő pattintotta le tekit is) Műkörmösnek tanul, és éééééén igenmarha dícsértem a munkáit, amik azért még, hagyjuk... Eleve nem rajongok a műkörömöért, de érted, mondjam azt neki, hogy egy fos, ami csinál? Nem, Elzus nem veszekedik, befogja a nagy pofáját, csak mosolyog, és rábólint erre az oltári hülyeségre. Soha a büdös életben nem volt még műkörmöm! (És nem is lesz többet...) Ilyen porcelán cucc, nyílván vannak nálam sokkal jobban tájékozottabbak. Én azt se tudtam milyen fajták vannak, csajszikám meg elkezdte kérdezgetni, hogy tippes legyen, porcelán vagy izéhozé... Hát mondom dikk, ami hamar lejön! Aztán maradt a porcelán végülis, ellvileg ez kopik is, meg lehet reszelni is, meg majd szépen lenő. De ha nagyon nem bírom, akkor 100%-os acetonban kell áznia. Ok. Elfogadtam a tényt, hogy hetekig most ilyen kapakirálynő leszek, de amikor csinálta... Mária szíve! Elővette az eszközeit, ilyen feszítővas kinézetű cuccot, meg az ujjakra a sablon izét, hát hallod... Detto, mint a fogorvos! Azt hittem lepattintja a körmöm helyből, mint a doki a fogkövet. Ő csak röhögött. Én nem. Konkrétan tele volt a gatyám, hogy mi lesz most velem?! De aztán nem fájt, elpötyörészett vele, én lezsibbadtam a 2,5-3 óra alatt, 80milliószor eluntam magam, mert tv-ztünk közbe, és hál' istennek az a VV show cucc ment. Mintha a Máúnikát láttam volna! Respect beléd Máúniii!!! Na, a lényeg, hogy este 8 körül végzett velem. Akkor már full lesz*rtam, hogy olyanok a körmeim, mintha belenyúltam volna a faragasztóba, és megkötött volna... Tök idegennek érzem, már este a törölközőben fennakadtam, a hideg meg kirázott. Itt meg ahogy írok, feszt attól félek, mikor ragadok be a billentyűk közé. Ohjeah.

A lényeg: EZ itt az ujjam végén... NEM NEKEM VALÓ! :D

   Már rég voltam ilyen beteg, mint most. 3-án elpippantottam egy mentolos dekket, aztán jól meg is csapta a gyomrom. Meg az, hogy eleve nem füstölök - nyáron gyújtottam rá először melóban. Úgyhogy viselem a következményeket, nagyon bátran és kitartóan. Aznap nem is ettem semmit, de dekk után meg abszolút nem. Már éreztem este, hogy valami nem oké. Hát ja, majdnem megdöglöttem, minden bajom volt. Nem maradt meg bennem semmi. Azóta csak kekszen, teán élek, ezek különböző kombinációjával (ami ugyebár nem sok). A hűtőre rá sem bírok nézni. Pedig reggel 11-kor mikor kikeltem ágyból, akkor elhatároztam, hogy "MOST ESZÜNK BAMMEG!", nem érdekelnek a következmények, de kinyitottam a hűtőt és be is csuktam. Úgyhogy már 3 napja nem ettem rendesen, most meg már éhes vagyok, de nem bírok enni. Hát ez jutott.
   Más most nincs, Komáromban kéne csavarognom, de hát oda sem bírtam elmenni.

   Fakk a télbe!
   Legyen TAVASZ!