Megint beszélünk G-vel. De gondolom ez már kiderült, egy előző bejegyzésből. Nem akartam. Tényleg nem! Már fél éve nem hallottam róla kb. Akkor is csak pár alkalommal bezséltünk, mert barátnője volt, és elég féltékeny típus volt a lelkem (úgy, hogy nem is meséltem neki semmit :D) Már azt hittem tényleg komoly kapcsolata lesz. Mondta, hogy csomó dolgot másként csinál, jobban odafigyel rá, összeköltöztek, stb. Aztán megcsalta a csaj. *hedsát* Most legalább tudja, hogy milyen érzés, és átérzi, hogy milyen szar volt nekem akkor, mikor ilyeneket csinált. Sőt. Rosszabbakat. Amikor ez volt, akkor hívott fel először, kb 2 hete. Elmesélt megint MINDENT, mintha nem maradt volna ki ez a fél év. (Ez csak azért fura, mert én tuti nem tudnék soha ilyen lenni. Eleve nehezen nyílok meg, nem még akkor exemnek, aki ilyen szemét volt, és már jó ideje nem beszéltünk. De ő nem ilyen, bár azt hittem lesznek "kínos csönd" pillanatok.) Úgyhogy, most megint napi szinten beszélünk.
Múlt héten összefutottunk Veszprémben, mondván, az félúton van mindkettőnknek. Hát csak 1 órás történet volt, mert suliból mentem du., ő meg melóból, és mentünk is vissza hamargyorsan. Hát olyan semmilyen volt. Ma megint találkoztunk volna, de este megyek előadásra, és csak későn érek haza, előtte meg suli. (Legalábbis így volt, aztán lekéstem a buszt, és nem mentem be suliba. hopp.) Úgyhogy elvileg találkozhattunk volna, ha felhívom, de... Annyira nincs kedvem, az az igazság. Mondtam is neki, hogy szerintem ne erősködjünk ezzel még. Húú, ha meglátom a szép szemeit, meg a mosolyát, tuti megint lefolyok a székről, és azt meg  rohadtul nem akarom. Pedig nem érzek már semmit, de attól még... érted...

Úgyhogy megint képben van. De nem biztos, hogy ez jól van-e így...

Majd eldől......

Most pedig tartok egy M. Jackson napot, just bit it! Egyik buszsofőr múltkor ezt a számot hallgatta, azóta ezt tervezem. Úgyhogy MOST megejtem. :P

Paccsantás a seggetekre! :D